ENSTORYM.FREEWB.HU
 

MENÜ

Ebéd után Cornelyvel a jobb oldalamon sétáltunk haza az utcán. Cornelyn úgy láttam még dühöngött, pedig már rég túl voltunk az ebéden. Úgy gondoltam nekiállok hogy közöljem vele a nagy hírt.

-Cornely-szólítottam meg, mire ő rámpillantott és mintha szemeiben kérdőjeleket láttam volna megformálódni. Viszont felelni nem felelt. Én pedig, sóhajtottam.-Nos, az a helyzet, hogy holnap utazni fogunk, méghozzá repülővel-mondtam azt a tényállást, ami a teljes bizonyosság volt. Cornely mintha a saját nyálában akart volna megfulladni, köhögött.

-Tessék...?-kérdezte hitetlenkedve és szembefordult velem. Én csak haladtam tovább. Csalódottan, ismét sóhajtottam. Itt nagymesélés lesz forgattam meg a szemeimet.

-Cornely, én sem értem,  hozott a postás egy egészen érdekes levelet, amiben az állt hogy...-nem is folytattam elővettem a levelet és a kezébe nyomtam. Hevesen olvasni kezdte. Miután végzett visszaadta a levelet.

-Szuper...-mondta egyhangúan. -És ki a negyedik személy? Mert gondolom te biztosan hozod Klarat velem meg most közölted...-mondta. Én pedig egy gúnyos vigyort öltve feleltem.

-Tom Smooth-mondtam. Cornely szemei felcsillantak, ebből is tudtam, amit egyébként már rég, hogy mennyire oda van a srácért. Nem szólt semmit csak bólintott a kezein mégis láttam hogy remegnek. Megfogtam a kezét és rámosolyogtam majd szépen lassan hazaértünk. Kinyitottam az ajtót. Cornely elrángatott a szobájába a két kezemet fogva, így csak a lábammal löktem be az ajtót. Az öröme most hangsúlyozódott ki rajta.

-Ugye segítesz össze rámolni? Ugy igen? -kérdezte örömmel telve. Én nevetve bólogattam. Előrántotta imádott bőröndjét amit ha akart húzott ha akarta akkor a vállán vagy a kezében cipelhette. Az enyém is ilyen jellegű volt csak az enyém még egy hatalmas hátizsák is.  Először az alsó neműket dobálta be. Nem kérdezett semmit az ő logikája már kifejtette a kirándulás napjait amint megtudta az információkat a levélből. Hirtelen eszébe jutott valami és lerohant. Én pedig tovább pakolásztam neki. Egy levéllel tört be az ajtón. -Ezt lent hagytad-mondta és meglengedte. De a zsebemből előhúztam az igazit.

-Nem...itt van...de akkor...-értetlen voltam és kikaptam a levelet a kezéből. Lehuppantam az ágyra ő pedig mellém. Felbontottam és olvasni kezdtem. De nem tartott sokáig:

11:30 Xxx repülő -> ?

-Milyen az az Xxx repülő??? -kérdeztem. Soha nem hallottam róla és a kérdőjel is izgatott. Küldtem Klaranak egy SMS-t hogy mikor indulunk. Ez csak az lehetett nem? Elvégre a levél teljesen ugyanolyan volt mint az előző csak a cirkák nem jelentek meg. Sóhajtottam és befejeztük a pakolást Cornyval. Csendben voltunk nem is tudtunk mit mondani. Én azon gondolkodtam hogy mi az az ,,Xxx" ő pedig gondolom Tomon. Elvégre szeme csillogott akár egy fényes csillag. Anya hazajött én pedig elmeséltem neki töviről hegyire egy ürügyet hogy miért utazunk holnap. Az eset bejött és anya teljesen nyugodt maradt. A szobámban kifújtam magam és felkészültem lélekben a másnapi utazásunkra.

 

Asztali nézet